VERSEK

Ady - parafrázis


Vörösödik már a Hold,

Az éjszaka fekete, hallgatag,

S komor kedvem megmarad.

Vörös már a Hold.


Az egységben lévő bomlik,

Csak szikrák pattognak,

Minden szerelem darabokban.

S az egység romokban.


Mellettem fekete lován a Halál,

Szatyrában rémült lelkek hada,

Félig csönd és félig lárma.

Halad velem a Halál.

Cyber - TEK

Lázadó szív, haldokló akarat

Mind elveszett, mind elbukott.

Változatlan napok,

Semmi új, semmi régi.

Elveszve a múltban,

Jövőben rombolunk és rombolunk


Mindig egy apróság mi teher.

Szerető kedves kedvtelen,

De még is örvend,

Vagy csak simán holt ?

Viszed sírját, őrjöngsz

Mind ezt egyért ?

Vagy milliárdokért ?


Eltűnsz, elbújsz magadban,

csak egy gyászoló fatty.

Hazug és igaz az illúziót fenttartva hallgatnak,

Egy befolyásos s lázadók hada.

Évezrednyi sötétség,

És cyborgok kora.


Likvidált egyének, értelmek

Senki se mond semmit,

Új kommün vagy nacionalizmus

átkok.

Éj-nappali élet,

És Öntudatlan holnap,

Mely kiváltság.

Doktor

Hol jársz mész csak szél kísér,

Mint fekete lepelbe bújtatott pestisdoktor.

S kit kutya ugat,

Senki fia nem lát szívéjjel,

Még is ott lábatlankodsz.


Hol a Hold egész és föld törött,

Sírokat látsz tengernyi kereszttel,

Kínnal, holttal s árnyal,

Tudod hol vagy,

De tova állsz mert menned kell.


Tengernyi gúny mi utadba áll

S emberek milliói

Kik veszve várnak a segítségedért,

De csak vársz.

Holló árnyad beterít,

S vakok kik nem látnak!


Bár az idő csak pörög,

S a Halál vár.

Sírgödörben nyugodni senki se mer

Nyugati, ki félszel hódít!

Lelket törnek,

Mikor testet betegítnek

S te ott vagy segítségnek

A pestisdoktor


 Sötét Bárd


Elfogtak, szenvedtem

Felszegeztek, haldoklom

Meghaltam.


Lzadok s lázadtam,

A jövőmért, a káoszért.

Teljesedik, beteljesedett,

Anarchia van.


Szeretlek s szerettem,

Hagytam magam !

De káosz van, halott politika.

Egység s új világ

Ez a ma !


Egy sötét világ,

S minden iszonyat.

A hullák előre törnek,

Apokalipszis holnap.


S most ez új lét,

Új világ, új dalnokként,

Állva a sarat.

Dalaimat hallgatva,

És nőket csábítva el !

Folytatom amit elkezdtem:

Az életem,

Mert csak egy van !

Hírnök


Bűnösök vallanak,

Az igazak hallgatnak.

Mind meghaltak.


Mindenütt vér,

S vajon ki az aki ezt mér ?

Mindenki viszi a hírt,

Melyet a Halál vérrel írt.

A hírnökei beszélnek,

S ti hamarosan már nem éltek.


Mindenkit fogad a halál,

S térdepelve mormol az apát.

Ostoba vallások hívői eretnekek,

Ragnarök-től resszkessetek